LIMBA SI LITERATURA ROMÂNA
Continuturile pentru simulare sunt cele prevazute în programa debacalaureat.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
• reguli ale monologului, reguli si tehnici de construire a dialogului, stiluri functionale adecvate situatiei de comunicare, rolul elementelor verbale, paraverbale si nonverbale în comunicarea orala – continuturi asociate competentei specifice 1.1;
• textul dramatic postbelic – continut asociat competentei specifice 2.3;
• limbajul literaturii, limbajul cinematografic, limbajul picturii, limbajul muzicii – continut asociat competentei specifice 2.5;
• simbolismul, prelungiri ale romantismului si clasicismului, perioada interbelica, perioada postbelica, curente culturale/literare românesti
în context european – continuturi asociate competentei specifice 3.2;
• interpretari si judecati de valoare exprimate în critica si în istoria
literara – continuturi asociate competentei specifice 4.3;
• autorii canonici: G. Bacovia, Lucian Blaga, Tudor Arghezi, Ion Barbu, Camil Petrescu, G. Calinescu, E. Lovinescu, Marin Preda, Nichita Stanescu, Marin Sorescu.
MATEMATICA
M_st-nat
Continuturile pentru simulare, corespunzatoare claselor a IX-a, a X-a si a XI-a, sunt cele prevazute în programa de bacalaureat.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
- Sisteme liniare cu cel mult 3 necunoscute; forma matriceala a unui sistem liniar
- Metoda Cramer de rezolvare a sistemelor liniare din capitolul Sisteme de ecuatii liniare
• capitolului Functii derivabile
• capitolului Studiul functiilor cu ajutorul derivatelor
M_mate-info
Continuturile pentru simulare, corespunzatoare claselor a IX-a, a X-a si a XI-a, sunt cele prevazute în programa de bacalaureat.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
- Sisteme liniare cu cel mult 4 necunoscute, sisteme de tip Cramer, rangul unei matrice
- Studiul compatibilitatii si rezolvarea sistemelor: proprietatea Kroneker-Capelli, proprietatea Rouchè, metoda Gauss din capitolul Sisteme de ecuatii liniare
• capitolului Derivabilitate
• capitolului Reprezentarea grafica a functiilor
M_pedagogic
Continuturile pentru simulare, corespunzatoare claselor a IX-a, a X-a si a XI-a, sunt cele prevazute în programa de bacalaureat.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
- Structuri algebrice: inel, corp din capitolul Structuri algebrice
ISTORIE
POPOARE SI SPATII ISTORICE
Europa si lumea în secolul XX
Probleme de atins: Europa contemporana (unitate, diversitate, integrare); Cultura româna – cultura europeana; România si Europa în secolul al XX-lea
OAMENII, SOCIETATEA SI LUMEA IDEILOR
Economie si societate în lumea postbelica
Probleme de atins: Ocupatii si statute profesionale; Viata privata si viata publica; Economie rurala – economie urbana în România.
Stiinta si societatea
Probleme de atins: Impactul tehnologiei asupra vietii cotidiene si a mediului; Noile tehnologii si timpul liber.
STATUL SI POLITICA
Statele în perioada contemporana
Probleme de atins: Forme de organizare statala; Idei si regimuri politice.
Nota:
Continuturile de mai sus fac parte din Programa scolara pentru istorie - clasa a XI-a, fara a fi incluse în programa pentru examenul de bacalaureat national.
Competentele evaluate sunt cele prevazute în programa pentru examenul de bacalaureat national, formate/dezvoltate pâna la data sustinerii simularii.
LIMBA SI LITERATURA MAGHIARA MATERNA
I. Kommunikációs képességek
Tartalmak
1.1 A nyelvi közlés tényez i (adó, vev , csatorna, kód, üzenet,kontextus), funkciói (ismeretközl , érzelemkifejez , felhívó, kapcsolatteremt , metanyelvi, stilisztikai).
1.2 Mindennapi kommunikáció (párbeszéd, monológ); nyilvános kommunikáció; tömegkommunikáció.
1.3 Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban (köznyelv, irodalmi nyelv; csoportnyelvek; tájnyelvi változatok); a nyelvváltozatok eltér kifejezési formái.
1.4 Stílusrétegek, stílusárnyalatok (társalgási, tudományos-szakmai, publicisztikai, hivatalos, szépirodalmi).
2.1 A szöveg. Szövegszervez eljárások. Szövegszerkezet, szövegösszefüggés, grammatikai kapcsolóelemek, szövegjelentés (tételmondat, kulcsszó, témahálózat).
2.2 Szövegtípusok, szövegm fajok (elbeszél , leíró, érvel ; hivatalos írásm vek: hivatalos levél, szakmai önéletrajz; levél).
3.1 Érvel -meggy z , értekez szövegek (szónoklat, értekezés).
3.2 Az érvel -meggy z , értekez szöveg jellemz i: szókincs, terminológia, az érvelés technikája (érvek, ellenérvek; deduktív, induktív érvelés; bizonyítás, cáfolat).
4.1 Szóbeli és írott szövegek jellemz i.
4.2 A kommunikációs helyzethez és a tárgyhoz igazodó megnyilatkozás.
4.3 A magyar helyesírás alapelvei (a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszer sítés elve); az egybeírás és különírás szabályai; a tulajdonnevek írásának szabályai; az idegen szavak helyesírása.
5.1 Vélemény, magyarázat; információk kiemelése, összefüggések megragadása, elfogadás, elutasítás megfogalmazása.
6.1 Könyv- és könyvtárhasználat; a forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei; idézés, hivatkozás.
II-III. A szövegolvasás és a történeti látás képességei
Tartalmak
1.1 Esztétikai tapasztalat, esztétikai érték, megjelenített értékek, értékrend, értékszerkezet.
1.2 Esztétikai min ségek: fenséges, alantas, tragikus, elégikus, idilli, komikus, ironikus, szatirikus.
1.3 Hangnemek: ünnepélyes, patetikus, humoros, szatirikus, nosztalgikus,
elégikus.
2.1 Irodalmi kánon, korstílus, stílusjegyek (középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika).
3.1 Szóképek: metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, allegória, metonímia, szimbólum. Hasonlat. Vándormotívum, archetípus. Alakzatok: ismétlés, ellentét, kihagyás, felcserélés, gondolatpárhuzam.
3.2 Verstani fogalmak: ritmus, hangsúlyos ritmus, id mértékes ritmus, rím és rímfajták. Balassi-strófa, szonett.
3.3 Tér- és id szerkezet az epikai, lírai, drámai alkotásokban.
3.4 Epikai m fajok: eposz, ballada, legenda, novella, regény, napló, irodalmi levél.
3.5 Lírai m fajok: dal, epigramma, óda, himnusz, költ i levél, életkép, elégia, leíró költemény.
3.6 Drámai m fajok: tragédia, drámai költemény.
4.1 Elbeszélés és tanítás a legendában.
4.2 H steremtés a történeti tárgyú epikában (barokk eposz, történeti tárgyú m ballada, történelmi regény).
4.3 Az énelbeszélés változatai (levél, napló, irodalmi levél, szentimentalista
énregény). Az elbeszél i ént létrehozó narrációs eljárások.
4.4 Történetalakítás és id kezelés a romantikus epikus alkotásokban.
4.5 Romantikus emberkép az epikus alkotásokban.
5.1 Imitáció a barokk eposzban.
6.1 A közösségi én megnyilatkozásformái; a himnusz változatai (keresztény, közösségi), az óda történeti változatai (klasszicista, romantikus).
6.2 Lírai én a romantikában (teremt zseni, látnok, hasonmás).
7.1 Személyesség, személytelenség; közvetlenség, közvetettség.
7.2 Allegorikusság.
8.1 Imitáció, antik minta, imitáció és versszerkezet (piktúra, szentencia), verselés (klasszikus id mértékes verselés: hexameter, pentameter, disztichon), imitáció és m fajok (óda, elégia, epigramma).
8.2 Imitáció a humanista és klasszicista lírában.
9.1 Cselekmény, konfliktus, szerepl k rendszere, drámai h s, szerkezet, beszédfajták.
10.1 A romantikus dráma.
10.2 Eszmetörténeti összefüggések a drámai költeményben.
Ajánlott szerz k listája: Arany János, Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Jókai Mór, Kármán József, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kós Károly, Kölcsey Ferenc, Madách Imre, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Janus Pannonius, Pet fi Sándor, Vajda János, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Miklós.
LIMBA SI LITERATURA SÂRBA MATERNA
I. Literatura sârba (texte literare) : Narodna književnost:
Lirsko – epske pesme (Hasanaginica) Epske pesme (Car Lazar i carica Milica)
Pripovetke (U cara Trojana kozje uši) Srednjevekovna književnost: Dositej Obradovic (Život i prosvetiteljsko delo)
Romantizam: Branko Radicevic (Dacki rastanak, Kad mlidijah umreti) Laza Kostic (Santa Maria della Salute)
Realizam: Laza Lazarevic (Sve ce to narod pozlatiti) Književnost XX veka: Ivo Andric (Most na Žepi, Na Drini cuprija) Miloš Crnjanski (Seobe) Desanka Maksimovic (Krvava bajka) Dobrica Cosic (Koreni)
II. Limba si comunicare
III. Lexicologie
IV. Compunere
LIMBA SI LITERATURA TURCA MATERNA
I. LITERATURA TURCA
(Yaz ile Kısın Tartısması), Nasrettin Hoca (Fıkra), Yunus Emre (;lahi), Kadı Burhanettin (Tuyug), Köroglu (Koçaklama), Karacaoglan (Güzelleme), Gevheri (Güzelleme), (Kerem ile Aslı Hikayesi), Evliya Çelebi (Seyahatname), Halide Edip Adıvar (Hikmet Çocuk), Rüsen Esref Ünaydın (Mustafa Kemal ;le Mülakat),
Süleyman Nazif (Kara Bir Gün), Yahya Kemal Beyatlı (Hatırat), Ömer Seyfettin (Topuz), Ahmet Hikmet Müftüoglu (Çaglayanlar), Mehmet Akif (Çanakkale Sehitlerine), Yahya Kemal Beyatlı (Akıncılar), Ziya Gökalp (Türkçülügün Esasları), Resat Nuri Güntekin (Tanrı Misafiri), Sami Pasa-Sezai (Esirlikte ;lk Gün),
Hüseyin Rahmi Gürpınar (Tövbeler Tövbesi), Halit Ziya Usaklıgıl (Köy Hatırası), Yakup Kadri Karaosmanoglu (Köy Hatırası), Ziya Gökalp (Ümit), Sait Faik Abasıyanık (Yani Usta), Sabahattin Ali
(Apartman), Aziz Nesin (Damda Deli Var), Fakir Baykurt (Çilli), Fazıl Hüsnü Daglarca (Mustafa Kemal’in Kagnısı), Mehmet Âkif Ersoy (Küfe), Celâleddin Rümi (Söylenmemis Bir Söz), Yunus Emre (Ey
Dost Askın Denizine), Fuzulî (Gazel), Bakî (Gazel), Nefî (Gazel), Nedim (Gazel), Seyh Galip (Rubaî), Asık Veysel (Hayat Hikâyesi), Namık Kemal (Vatan Türküsü), Recaizade Mahmut Ekrem (Yakısmadın), Mehmet Âkif Ersoy (Çanakkale Sehitleri), Mehmet Emin Yurdakul (Anadolu), Ziya Gökalp (Köyün), Tevfik Fikret (Kuslar), Ahmet Muhip Dranas (Sehrin Üstünden Geçen Bulutlar), Cahit Sıtkı Tarancı (Otuz Bes Yas Siiri), Yahya Kemal Beyatlı (Açık Deniz), Orhan Veli Kanık (Oktay’a Mektuplar), Halide Edip Adıvar (Atesten Gömlek), Resat Nüri Güntekim (Çalıkusu, Yaprak Dökümü), Yasar Kemal (;nce Memed), (Araba Sevdası).
II. LIMBA SI COMUNICARE
III. LEXICOLOGIE
IV STILISTICA
LIMBA SI LITERATURA SLOVACA MATERNA
I. LITERATURA SLOVACA autori canonici – Ján Kollár (Slávy dcéra), Ján Hollý (Svätopluk),
Andrej Sládkovic ( Detvan), Samo Chalupka (Mor ho!), Janko Král (Zakliata panna vo Váhu a divný Janko), Ján Chalupka (Kocúrkovo), Ján Botto (Smrt Jánošíkova), Pavol Országh Hviezdoslav (Hájnikova žena), Martin Kukucín (Neprebudený), Božena Slancíkova Timrava (Tapákovci), Jozef Gregor Tajovský (Do konca)
II. LIMBA SI COMUNICARE
III. LEXICOLOGIE
IV STILISTICA
LIMBA SI LITERATURA CROATA MATERNA
I. LITERATURA CROATA
autori canonici – Ivan Mažuranic (Smrt Smail-age Cengica), StankoVraz (Dulabije), Petar Preradovic (Mrtva ljubav) August Šenoa (Seljacka buna), Ante Kovacic (U registraturi), Vjenceslav Novak
(Posljednji Stipancici), Josip Kozarac (Slavonska šuma), A.G.Matoš (Utjeha kose, Jesenje vece)
II. LIMBA SI COMUNICARE
III. LEXICOLOGIE
IV STILISTICA
LIMBA SI LITERATURA GERMANA MATERNA
Literatur:
Aufklärung: Wesenszüge und Menschenbild anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten;
G.E.Lessing als Vertreter der Aufklärung. G. E. Lessing: Nathan der Weise. Sturm und Drang: Lebensgefühl und Kunstauffassung anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten.
Klassik: Lebensgefühl, Kunstauffassung, Menschenbild anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten.
Romantik: Lebensgefühl, Kunstauffassung und Menschenbild anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten.
Realismus: Wesenszüge und Problematik anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten.
Lyrik: Strukturen, Themen und Motive von der Aufklärung bis zum Realismus.
Grammatik/Sprachbetrachtung: Gesicherte Kenntnisse zur Rechtschreibung, Zeichensetzung, und zum Wortschatz. Gepflegter, dem Sachverhalt angemes
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu