LIMBA SI LITERATURAROMÂNA
Continuturile pentru simulare sunt cele prevazute în programa pentru Evaluarea Nationala pentru absolventii clasei a VIII-a.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
• procedee de expresivitate artistica în textele studiate (figuri de stil: alegoria) – continut asociat competentei specifice 1.1;
• complementul direct si propozitia subordonata completiva directa; complementul indirect si propozitia subordonata completiva indirecta; complementele circumstantiale si propozitiile subordonate circumstantiale corespunzatoare (de loc, de timp, de mod, de cauza, de scop) – continuturi asociate competentei specifice 2.2.
MATEMATICA
Continuturile pentru simulare sunt cele prevazute în programa pentruEvaluarea Nationala pentru absolventii clasei a VIII-a.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele teme:
• din capitolul Calcul algebric
- Rapoarte de numere reale reprezentate prin litere.Simplificare. Operatii cu rapoarte (adunare, scadere,înmultire, împartire, ridicare la putere cu exponent numarîntreg)
• capitolul Functii
• din capitolul Ecuatii, inecuatii si sisteme de ecuatii
- Probleme cu caracter aplicativ care se rezolva cu ajutorul sistemelorde ecuatii
• din capitolul Punctul, dreapta, planul, semiplanul, semidreapta,
segmentul de dreapta, unghiul
- calculul unor distante în interiorul corpurilor studiate
• din capitolul Corpuri geometrice. Paralelipipedul dreptunghic,
cubul; prisma dreapta cu baza triunghi echilateral, patrat saudreptunghi; piramida triunghiulara regulata, tetraedrul regulat, piramida patrulatera regulata:
- desfasurari
- aria laterala, aria totala, volumul
LIMBA SI LITERATURAMAGHIARA MATERNA
TARTALMAK
1. Irodalomolvasás
Irodalmi formák és kódok
- Szóképek: metafora, allegória, hasonlat. Retorikai alakzatok: az ismétlés változatai (gondolatritmus, felsorolás, halmozás,fokozás), párhuzam, ellentét.
- Verstani alapfogalmak: hangsúlyos ritmus, rímfajták.
- Epika: történetmondás, elbeszél , elbeszél i néz pont, szerepl , szerepl k rendszere; epikai m fajok: elbeszélés/novella, humoreszk, népballada, m ballada, regény.
- Líra, líraiság, lírai én; lírai m fajok: dal, leíró költemény.
- Beszédhelyzet(ek) a köznapi és irodalmi szövegekben: a beszél nek a tárgyhoz és a címzetthez való viszonya; tény és fikció; elbeszél , elbeszél i néz pont. Térszerkezet, id szerkezet
a lírai és az epikai m vekben.
- Érték: megjelenített értékek, értékrend.
- Hangnemek: szatirikus, tragikus, tárgyilagos, humoros hangvétel.
2. A logikus és célszer nyelvhasználat: közlésformák Az értekez fogalmazás szerkesztése. Irodalmi m vek egyéni értelmezése írásban. Magánlevél. Meghívó. Monológ. Leírás.Jellemzés. Hirdetés.
3. A közlés épít elemei: a mondat, a szó, a hang.
A szó.
- A szavak jelentése (ismétlés).
- A szó szerkezete (ismétlés).
- A szófajok (ismétlés).
A mondat.
Az egyszer mondat és elemzése (ismétlés).
LIMBA SI LITERATURA GERMANA MATERNA
Literatur
1. Persönliche Meinung äußern und begründen;
2. Wiedergabe des Inhaltes eines Textes:
a. die Nacherzählung
b. die Inhaltsangabe;
3. Texte aufgrund von Fragen erschließen;
4. Texte fortsetzen oder umformen;
5. Erfassen des tieferen Sinnes eines Textes;
6. Sprachliche Mittel in einem literarischen Text erkennen
7. Änderung der Erzählperspektive;
8. Gattungsspezifische Merkmale erkennen: die Ballade
9. Verfassen eines Dialogs zu einer gegebenen Situation.
Sprachbetrachtung
1. Bereicherung des Wortschatzes:
a. die Wortfamilie: Ableitung und Zusammensetzung,
b. das Wortfeld,
c. Homonyme, Synonyme, Antonyme;
2. Identifikation und Bestimmen von Satzgliedern: Subjekt, Prädikat, Objekt, Attribut, Konditionalbestimmung;
3. Identifikation und Bestimmen von Nebensätzen: Subjekt-, Prädikativ-, Attribut-, Objekt-, Konditionalsatz;
4. Form der Nebensätze:
a. eingeleitete: Konjunktionalsatz, Relativsatz, indirekter
Fragesatz;
b. uneingeleitete: Infinitivgruppe, Patizipialgruppe,verkappter Nebensatz
5. Umwandlung von Satzgliedern in Nebensätze und umgekehrt
LIMBA SI LITERATURA RROMANI MATERNA
1. Limba rromani (Fonetica, Lexicologie, Morfologie, Sintaxa)
2. Literatura rromani (texte literare):
Clasa a V-a: O suno e kakosqo Angel (Anghel Nastase vi Noemi Nasturas).
Clasa a VI-a: Kamav te aresav sikl rno! (Noemi Palfi-Tamas).
Clasa a VII-a: E xuxura (Nicolae Pandelica).
Clasa a VIII-a: O rromano them (palemvakaripen ka ar o Zupter Borkoj palal o xramosaripen "O xasardo them" e Luminicaqo e Coabasqi)
3. Notiuni de teorie literara
4. Compunerea
LIMBA SI LITERATURA SÂRBA MATERNA
1. Limba sârba (Fonetica, Lexicologie, Morfologie, Sintaxa)
2. Literatura sârba (texte literare):
clasa a V-a: Starac prevario divove; U cara Trojana kozje uši;
clasa a VI-a: Car Lazar i carica Milica; Veletovci (Ivo Andric);
clasa a VII-a: Hajduk Veljko (Vuk Stefanovic Karadžic); Pop Cira i pop Spira (S. Sremac)
clasa a VIII-a: Kad mlidijah umreti (B. Radicevic); Sve, sve, ali zanat; Hasanaginica; Sve ce to narod pozlatiti (Laza Lazarevic); Pop Cira i pop Spira (S. Sremac)
3. Notiuni de teorie literara
4. Compunerea
LIMBA SI LITERATURA SLOVACA MATERNA
1. Limba slovaca (Fonetica, Lexicologie, Morfologie, Sintaxa)
2. Literatura slovaca (texte literare):
- Clasa a V-a: Medicína (Janko Jesenský).
- Clasa a VI-a: Na chlieb (Jozef Gregor Tajovský), Katarína – ludová balada.
- Clasa a VII-a: Prvé hodinky (Jozef Gregor Tajovský), Doktor (Janko Jesenský).
- Clasa a VIII-a: Tapákovci (Božena Slancíková Timrava), Statkyzmätky (Jozef Gregor Tajovský).
3. Notiuni de teorie literara
4. Compunerea
LIMBA SI LITERATURA ITALIANA MATERNA
Continuturile pentru simulare sunt cele prevazute în programa pentru Evaluarea Nationala pentru absolventii clasei a VIII-a.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
- procedee de expresivitate artistica în textele studiate (figuri de stil:
personificarea, epitetul, comparatia, repetitia, enumeratia, antiteza);
- trasaturi ale speciilor literare: mitul, fabula;
- articolul de ziar / de revista;
- substantivele compuse;
- verbul: perfectul simplu al verbelor regulate si neregulate (celemai frecvente); folosirea imperativului cu pronumele de politete;conjunctivul prezent si trecut
luni, 12 ianuarie 2015
CONTINUTURI PENTRU SIMULAREA PROBELOR SCRISE ALE EXAMENULUI DE BACALAUREAT NATIONAL PENTRU ELEVII CLASEI A XI-A ÎN ANUL SCOLAR 2013 – 2014
LIMBA SI LITERATURA ROMÂNA
Continuturile pentru simulare sunt cele prevazute în programa debacalaureat.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
• reguli ale monologului, reguli si tehnici de construire a dialogului, stiluri functionale adecvate situatiei de comunicare, rolul elementelor verbale, paraverbale si nonverbale în comunicarea orala – continuturi asociate competentei specifice 1.1;
• textul dramatic postbelic – continut asociat competentei specifice 2.3;
• limbajul literaturii, limbajul cinematografic, limbajul picturii, limbajul muzicii – continut asociat competentei specifice 2.5;
• simbolismul, prelungiri ale romantismului si clasicismului, perioada interbelica, perioada postbelica, curente culturale/literare românesti
în context european – continuturi asociate competentei specifice 3.2;
• interpretari si judecati de valoare exprimate în critica si în istoria
literara – continuturi asociate competentei specifice 4.3;
• autorii canonici: G. Bacovia, Lucian Blaga, Tudor Arghezi, Ion Barbu, Camil Petrescu, G. Calinescu, E. Lovinescu, Marin Preda, Nichita Stanescu, Marin Sorescu.
MATEMATICA
M_st-nat
Continuturile pentru simulare, corespunzatoare claselor a IX-a, a X-a si a XI-a, sunt cele prevazute în programa de bacalaureat.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
- Sisteme liniare cu cel mult 3 necunoscute; forma matriceala a unui sistem liniar
- Metoda Cramer de rezolvare a sistemelor liniare din capitolul Sisteme de ecuatii liniare
• capitolului Functii derivabile
• capitolului Studiul functiilor cu ajutorul derivatelor
M_mate-info
Continuturile pentru simulare, corespunzatoare claselor a IX-a, a X-a si a XI-a, sunt cele prevazute în programa de bacalaureat.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
- Sisteme liniare cu cel mult 4 necunoscute, sisteme de tip Cramer, rangul unei matrice
- Studiul compatibilitatii si rezolvarea sistemelor: proprietatea Kroneker-Capelli, proprietatea Rouchè, metoda Gauss din capitolul Sisteme de ecuatii liniare
• capitolului Derivabilitate
• capitolului Reprezentarea grafica a functiilor
M_pedagogic
Continuturile pentru simulare, corespunzatoare claselor a IX-a, a X-a si a XI-a, sunt cele prevazute în programa de bacalaureat.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
- Structuri algebrice: inel, corp din capitolul Structuri algebrice
ISTORIE
POPOARE SI SPATII ISTORICE
Europa si lumea în secolul XX
Probleme de atins: Europa contemporana (unitate, diversitate, integrare); Cultura româna – cultura europeana; România si Europa în secolul al XX-lea
OAMENII, SOCIETATEA SI LUMEA IDEILOR
Economie si societate în lumea postbelica
Probleme de atins: Ocupatii si statute profesionale; Viata privata si viata publica; Economie rurala – economie urbana în România.
Stiinta si societatea
Probleme de atins: Impactul tehnologiei asupra vietii cotidiene si a mediului; Noile tehnologii si timpul liber.
STATUL SI POLITICA
Statele în perioada contemporana
Probleme de atins: Forme de organizare statala; Idei si regimuri politice.
Nota:
Continuturile de mai sus fac parte din Programa scolara pentru istorie - clasa a XI-a, fara a fi incluse în programa pentru examenul de bacalaureat national.
Competentele evaluate sunt cele prevazute în programa pentru examenul de bacalaureat national, formate/dezvoltate pâna la data sustinerii simularii.
LIMBA SI LITERATURA MAGHIARA MATERNA
I. Kommunikációs képességek
Tartalmak
1.1 A nyelvi közlés tényez i (adó, vev , csatorna, kód, üzenet,kontextus), funkciói (ismeretközl , érzelemkifejez , felhívó, kapcsolatteremt , metanyelvi, stilisztikai).
1.2 Mindennapi kommunikáció (párbeszéd, monológ); nyilvános kommunikáció; tömegkommunikáció.
1.3 Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban (köznyelv, irodalmi nyelv; csoportnyelvek; tájnyelvi változatok); a nyelvváltozatok eltér kifejezési formái.
1.4 Stílusrétegek, stílusárnyalatok (társalgási, tudományos-szakmai, publicisztikai, hivatalos, szépirodalmi).
2.1 A szöveg. Szövegszervez eljárások. Szövegszerkezet, szövegösszefüggés, grammatikai kapcsolóelemek, szövegjelentés (tételmondat, kulcsszó, témahálózat).
2.2 Szövegtípusok, szövegm fajok (elbeszél , leíró, érvel ; hivatalos írásm vek: hivatalos levél, szakmai önéletrajz; levél).
3.1 Érvel -meggy z , értekez szövegek (szónoklat, értekezés).
3.2 Az érvel -meggy z , értekez szöveg jellemz i: szókincs, terminológia, az érvelés technikája (érvek, ellenérvek; deduktív, induktív érvelés; bizonyítás, cáfolat).
4.1 Szóbeli és írott szövegek jellemz i.
4.2 A kommunikációs helyzethez és a tárgyhoz igazodó megnyilatkozás.
4.3 A magyar helyesírás alapelvei (a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszer sítés elve); az egybeírás és különírás szabályai; a tulajdonnevek írásának szabályai; az idegen szavak helyesírása.
5.1 Vélemény, magyarázat; információk kiemelése, összefüggések megragadása, elfogadás, elutasítás megfogalmazása.
6.1 Könyv- és könyvtárhasználat; a forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei; idézés, hivatkozás.
II-III. A szövegolvasás és a történeti látás képességei
Tartalmak
1.1 Esztétikai tapasztalat, esztétikai érték, megjelenített értékek, értékrend, értékszerkezet.
1.2 Esztétikai min ségek: fenséges, alantas, tragikus, elégikus, idilli, komikus, ironikus, szatirikus.
1.3 Hangnemek: ünnepélyes, patetikus, humoros, szatirikus, nosztalgikus,
elégikus.
2.1 Irodalmi kánon, korstílus, stílusjegyek (középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika).
3.1 Szóképek: metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, allegória, metonímia, szimbólum. Hasonlat. Vándormotívum, archetípus. Alakzatok: ismétlés, ellentét, kihagyás, felcserélés, gondolatpárhuzam.
3.2 Verstani fogalmak: ritmus, hangsúlyos ritmus, id mértékes ritmus, rím és rímfajták. Balassi-strófa, szonett.
3.3 Tér- és id szerkezet az epikai, lírai, drámai alkotásokban.
3.4 Epikai m fajok: eposz, ballada, legenda, novella, regény, napló, irodalmi levél.
3.5 Lírai m fajok: dal, epigramma, óda, himnusz, költ i levél, életkép, elégia, leíró költemény.
3.6 Drámai m fajok: tragédia, drámai költemény.
4.1 Elbeszélés és tanítás a legendában.
4.2 H steremtés a történeti tárgyú epikában (barokk eposz, történeti tárgyú m ballada, történelmi regény).
4.3 Az énelbeszélés változatai (levél, napló, irodalmi levél, szentimentalista
énregény). Az elbeszél i ént létrehozó narrációs eljárások.
4.4 Történetalakítás és id kezelés a romantikus epikus alkotásokban.
4.5 Romantikus emberkép az epikus alkotásokban.
5.1 Imitáció a barokk eposzban.
6.1 A közösségi én megnyilatkozásformái; a himnusz változatai (keresztény, közösségi), az óda történeti változatai (klasszicista, romantikus).
6.2 Lírai én a romantikában (teremt zseni, látnok, hasonmás).
7.1 Személyesség, személytelenség; közvetlenség, közvetettség.
7.2 Allegorikusság.
8.1 Imitáció, antik minta, imitáció és versszerkezet (piktúra, szentencia), verselés (klasszikus id mértékes verselés: hexameter, pentameter, disztichon), imitáció és m fajok (óda, elégia, epigramma).
8.2 Imitáció a humanista és klasszicista lírában.
9.1 Cselekmény, konfliktus, szerepl k rendszere, drámai h s, szerkezet, beszédfajták.
10.1 A romantikus dráma.
10.2 Eszmetörténeti összefüggések a drámai költeményben.
Ajánlott szerz k listája: Arany János, Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Jókai Mór, Kármán József, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kós Károly, Kölcsey Ferenc, Madách Imre, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Janus Pannonius, Pet fi Sándor, Vajda János, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Miklós.
LIMBA SI LITERATURA SÂRBA MATERNA
I. Literatura sârba (texte literare) : Narodna književnost:
Lirsko – epske pesme (Hasanaginica) Epske pesme (Car Lazar i carica Milica)
Pripovetke (U cara Trojana kozje uši) Srednjevekovna književnost: Dositej Obradovic (Život i prosvetiteljsko delo)
Romantizam: Branko Radicevic (Dacki rastanak, Kad mlidijah umreti) Laza Kostic (Santa Maria della Salute)
Realizam: Laza Lazarevic (Sve ce to narod pozlatiti) Književnost XX veka: Ivo Andric (Most na Žepi, Na Drini cuprija) Miloš Crnjanski (Seobe) Desanka Maksimovic (Krvava bajka) Dobrica Cosic (Koreni)
II. Limba si comunicare
III. Lexicologie
IV. Compunere
LIMBA SI LITERATURA TURCA MATERNA
I. LITERATURA TURCA
(Yaz ile Kısın Tartısması), Nasrettin Hoca (Fıkra), Yunus Emre (;lahi), Kadı Burhanettin (Tuyug), Köroglu (Koçaklama), Karacaoglan (Güzelleme), Gevheri (Güzelleme), (Kerem ile Aslı Hikayesi), Evliya Çelebi (Seyahatname), Halide Edip Adıvar (Hikmet Çocuk), Rüsen Esref Ünaydın (Mustafa Kemal ;le Mülakat),
Süleyman Nazif (Kara Bir Gün), Yahya Kemal Beyatlı (Hatırat), Ömer Seyfettin (Topuz), Ahmet Hikmet Müftüoglu (Çaglayanlar), Mehmet Akif (Çanakkale Sehitlerine), Yahya Kemal Beyatlı (Akıncılar), Ziya Gökalp (Türkçülügün Esasları), Resat Nuri Güntekin (Tanrı Misafiri), Sami Pasa-Sezai (Esirlikte ;lk Gün),
Hüseyin Rahmi Gürpınar (Tövbeler Tövbesi), Halit Ziya Usaklıgıl (Köy Hatırası), Yakup Kadri Karaosmanoglu (Köy Hatırası), Ziya Gökalp (Ümit), Sait Faik Abasıyanık (Yani Usta), Sabahattin Ali
(Apartman), Aziz Nesin (Damda Deli Var), Fakir Baykurt (Çilli), Fazıl Hüsnü Daglarca (Mustafa Kemal’in Kagnısı), Mehmet Âkif Ersoy (Küfe), Celâleddin Rümi (Söylenmemis Bir Söz), Yunus Emre (Ey
Dost Askın Denizine), Fuzulî (Gazel), Bakî (Gazel), Nefî (Gazel), Nedim (Gazel), Seyh Galip (Rubaî), Asık Veysel (Hayat Hikâyesi), Namık Kemal (Vatan Türküsü), Recaizade Mahmut Ekrem (Yakısmadın), Mehmet Âkif Ersoy (Çanakkale Sehitleri), Mehmet Emin Yurdakul (Anadolu), Ziya Gökalp (Köyün), Tevfik Fikret (Kuslar), Ahmet Muhip Dranas (Sehrin Üstünden Geçen Bulutlar), Cahit Sıtkı Tarancı (Otuz Bes Yas Siiri), Yahya Kemal Beyatlı (Açık Deniz), Orhan Veli Kanık (Oktay’a Mektuplar), Halide Edip Adıvar (Atesten Gömlek), Resat Nüri Güntekim (Çalıkusu, Yaprak Dökümü), Yasar Kemal (;nce Memed), (Araba Sevdası).
II. LIMBA SI COMUNICARE
III. LEXICOLOGIE
IV STILISTICA
LIMBA SI LITERATURA SLOVACA MATERNA
I. LITERATURA SLOVACA autori canonici – Ján Kollár (Slávy dcéra), Ján Hollý (Svätopluk),
Andrej Sládkovic ( Detvan), Samo Chalupka (Mor ho!), Janko Král (Zakliata panna vo Váhu a divný Janko), Ján Chalupka (Kocúrkovo), Ján Botto (Smrt Jánošíkova), Pavol Országh Hviezdoslav (Hájnikova žena), Martin Kukucín (Neprebudený), Božena Slancíkova Timrava (Tapákovci), Jozef Gregor Tajovský (Do konca)
II. LIMBA SI COMUNICARE
III. LEXICOLOGIE
IV STILISTICA
LIMBA SI LITERATURA CROATA MATERNA
I. LITERATURA CROATA
autori canonici – Ivan Mažuranic (Smrt Smail-age Cengica), StankoVraz (Dulabije), Petar Preradovic (Mrtva ljubav) August Šenoa (Seljacka buna), Ante Kovacic (U registraturi), Vjenceslav Novak
(Posljednji Stipancici), Josip Kozarac (Slavonska šuma), A.G.Matoš (Utjeha kose, Jesenje vece)
II. LIMBA SI COMUNICARE
III. LEXICOLOGIE
IV STILISTICA
LIMBA SI LITERATURA GERMANA MATERNA
Literatur:
Aufklärung: Wesenszüge und Menschenbild anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten;
G.E.Lessing als Vertreter der Aufklärung. G. E. Lessing: Nathan der Weise. Sturm und Drang: Lebensgefühl und Kunstauffassung anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten.
Klassik: Lebensgefühl, Kunstauffassung, Menschenbild anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten.
Romantik: Lebensgefühl, Kunstauffassung und Menschenbild anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten.
Realismus: Wesenszüge und Problematik anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten.
Lyrik: Strukturen, Themen und Motive von der Aufklärung bis zum Realismus.
Grammatik/Sprachbetrachtung: Gesicherte Kenntnisse zur Rechtschreibung, Zeichensetzung, und zum Wortschatz. Gepflegter, dem Sachverhalt angemes
Continuturile pentru simulare sunt cele prevazute în programa debacalaureat.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
• reguli ale monologului, reguli si tehnici de construire a dialogului, stiluri functionale adecvate situatiei de comunicare, rolul elementelor verbale, paraverbale si nonverbale în comunicarea orala – continuturi asociate competentei specifice 1.1;
• textul dramatic postbelic – continut asociat competentei specifice 2.3;
• limbajul literaturii, limbajul cinematografic, limbajul picturii, limbajul muzicii – continut asociat competentei specifice 2.5;
• simbolismul, prelungiri ale romantismului si clasicismului, perioada interbelica, perioada postbelica, curente culturale/literare românesti
în context european – continuturi asociate competentei specifice 3.2;
• interpretari si judecati de valoare exprimate în critica si în istoria
literara – continuturi asociate competentei specifice 4.3;
• autorii canonici: G. Bacovia, Lucian Blaga, Tudor Arghezi, Ion Barbu, Camil Petrescu, G. Calinescu, E. Lovinescu, Marin Preda, Nichita Stanescu, Marin Sorescu.
MATEMATICA
M_st-nat
Continuturile pentru simulare, corespunzatoare claselor a IX-a, a X-a si a XI-a, sunt cele prevazute în programa de bacalaureat.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
- Sisteme liniare cu cel mult 3 necunoscute; forma matriceala a unui sistem liniar
- Metoda Cramer de rezolvare a sistemelor liniare din capitolul Sisteme de ecuatii liniare
• capitolului Functii derivabile
• capitolului Studiul functiilor cu ajutorul derivatelor
M_mate-info
Continuturile pentru simulare, corespunzatoare claselor a IX-a, a X-a si a XI-a, sunt cele prevazute în programa de bacalaureat.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
- Sisteme liniare cu cel mult 4 necunoscute, sisteme de tip Cramer, rangul unei matrice
- Studiul compatibilitatii si rezolvarea sistemelor: proprietatea Kroneker-Capelli, proprietatea Rouchè, metoda Gauss din capitolul Sisteme de ecuatii liniare
• capitolului Derivabilitate
• capitolului Reprezentarea grafica a functiilor
M_pedagogic
Continuturile pentru simulare, corespunzatoare claselor a IX-a, a X-a si a XI-a, sunt cele prevazute în programa de bacalaureat.
Pentru simulare sunt exceptate urmatoarele continuturi:
- Structuri algebrice: inel, corp din capitolul Structuri algebrice
ISTORIE
POPOARE SI SPATII ISTORICE
Europa si lumea în secolul XX
Probleme de atins: Europa contemporana (unitate, diversitate, integrare); Cultura româna – cultura europeana; România si Europa în secolul al XX-lea
OAMENII, SOCIETATEA SI LUMEA IDEILOR
Economie si societate în lumea postbelica
Probleme de atins: Ocupatii si statute profesionale; Viata privata si viata publica; Economie rurala – economie urbana în România.
Stiinta si societatea
Probleme de atins: Impactul tehnologiei asupra vietii cotidiene si a mediului; Noile tehnologii si timpul liber.
STATUL SI POLITICA
Statele în perioada contemporana
Probleme de atins: Forme de organizare statala; Idei si regimuri politice.
Nota:
Continuturile de mai sus fac parte din Programa scolara pentru istorie - clasa a XI-a, fara a fi incluse în programa pentru examenul de bacalaureat national.
Competentele evaluate sunt cele prevazute în programa pentru examenul de bacalaureat national, formate/dezvoltate pâna la data sustinerii simularii.
LIMBA SI LITERATURA MAGHIARA MATERNA
I. Kommunikációs képességek
Tartalmak
1.1 A nyelvi közlés tényez i (adó, vev , csatorna, kód, üzenet,kontextus), funkciói (ismeretközl , érzelemkifejez , felhívó, kapcsolatteremt , metanyelvi, stilisztikai).
1.2 Mindennapi kommunikáció (párbeszéd, monológ); nyilvános kommunikáció; tömegkommunikáció.
1.3 Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban (köznyelv, irodalmi nyelv; csoportnyelvek; tájnyelvi változatok); a nyelvváltozatok eltér kifejezési formái.
1.4 Stílusrétegek, stílusárnyalatok (társalgási, tudományos-szakmai, publicisztikai, hivatalos, szépirodalmi).
2.1 A szöveg. Szövegszervez eljárások. Szövegszerkezet, szövegösszefüggés, grammatikai kapcsolóelemek, szövegjelentés (tételmondat, kulcsszó, témahálózat).
2.2 Szövegtípusok, szövegm fajok (elbeszél , leíró, érvel ; hivatalos írásm vek: hivatalos levél, szakmai önéletrajz; levél).
3.1 Érvel -meggy z , értekez szövegek (szónoklat, értekezés).
3.2 Az érvel -meggy z , értekez szöveg jellemz i: szókincs, terminológia, az érvelés technikája (érvek, ellenérvek; deduktív, induktív érvelés; bizonyítás, cáfolat).
4.1 Szóbeli és írott szövegek jellemz i.
4.2 A kommunikációs helyzethez és a tárgyhoz igazodó megnyilatkozás.
4.3 A magyar helyesírás alapelvei (a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszer sítés elve); az egybeírás és különírás szabályai; a tulajdonnevek írásának szabályai; az idegen szavak helyesírása.
5.1 Vélemény, magyarázat; információk kiemelése, összefüggések megragadása, elfogadás, elutasítás megfogalmazása.
6.1 Könyv- és könyvtárhasználat; a forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei; idézés, hivatkozás.
II-III. A szövegolvasás és a történeti látás képességei
Tartalmak
1.1 Esztétikai tapasztalat, esztétikai érték, megjelenített értékek, értékrend, értékszerkezet.
1.2 Esztétikai min ségek: fenséges, alantas, tragikus, elégikus, idilli, komikus, ironikus, szatirikus.
1.3 Hangnemek: ünnepélyes, patetikus, humoros, szatirikus, nosztalgikus,
elégikus.
2.1 Irodalmi kánon, korstílus, stílusjegyek (középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika).
3.1 Szóképek: metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, allegória, metonímia, szimbólum. Hasonlat. Vándormotívum, archetípus. Alakzatok: ismétlés, ellentét, kihagyás, felcserélés, gondolatpárhuzam.
3.2 Verstani fogalmak: ritmus, hangsúlyos ritmus, id mértékes ritmus, rím és rímfajták. Balassi-strófa, szonett.
3.3 Tér- és id szerkezet az epikai, lírai, drámai alkotásokban.
3.4 Epikai m fajok: eposz, ballada, legenda, novella, regény, napló, irodalmi levél.
3.5 Lírai m fajok: dal, epigramma, óda, himnusz, költ i levél, életkép, elégia, leíró költemény.
3.6 Drámai m fajok: tragédia, drámai költemény.
4.1 Elbeszélés és tanítás a legendában.
4.2 H steremtés a történeti tárgyú epikában (barokk eposz, történeti tárgyú m ballada, történelmi regény).
4.3 Az énelbeszélés változatai (levél, napló, irodalmi levél, szentimentalista
énregény). Az elbeszél i ént létrehozó narrációs eljárások.
4.4 Történetalakítás és id kezelés a romantikus epikus alkotásokban.
4.5 Romantikus emberkép az epikus alkotásokban.
5.1 Imitáció a barokk eposzban.
6.1 A közösségi én megnyilatkozásformái; a himnusz változatai (keresztény, közösségi), az óda történeti változatai (klasszicista, romantikus).
6.2 Lírai én a romantikában (teremt zseni, látnok, hasonmás).
7.1 Személyesség, személytelenség; közvetlenség, közvetettség.
7.2 Allegorikusság.
8.1 Imitáció, antik minta, imitáció és versszerkezet (piktúra, szentencia), verselés (klasszikus id mértékes verselés: hexameter, pentameter, disztichon), imitáció és m fajok (óda, elégia, epigramma).
8.2 Imitáció a humanista és klasszicista lírában.
9.1 Cselekmény, konfliktus, szerepl k rendszere, drámai h s, szerkezet, beszédfajták.
10.1 A romantikus dráma.
10.2 Eszmetörténeti összefüggések a drámai költeményben.
Ajánlott szerz k listája: Arany János, Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Jókai Mór, Kármán József, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kós Károly, Kölcsey Ferenc, Madách Imre, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Janus Pannonius, Pet fi Sándor, Vajda János, Vörösmarty Mihály, Zrínyi Miklós.
LIMBA SI LITERATURA SÂRBA MATERNA
I. Literatura sârba (texte literare) : Narodna književnost:
Lirsko – epske pesme (Hasanaginica) Epske pesme (Car Lazar i carica Milica)
Pripovetke (U cara Trojana kozje uši) Srednjevekovna književnost: Dositej Obradovic (Život i prosvetiteljsko delo)
Romantizam: Branko Radicevic (Dacki rastanak, Kad mlidijah umreti) Laza Kostic (Santa Maria della Salute)
Realizam: Laza Lazarevic (Sve ce to narod pozlatiti) Književnost XX veka: Ivo Andric (Most na Žepi, Na Drini cuprija) Miloš Crnjanski (Seobe) Desanka Maksimovic (Krvava bajka) Dobrica Cosic (Koreni)
II. Limba si comunicare
III. Lexicologie
IV. Compunere
LIMBA SI LITERATURA TURCA MATERNA
I. LITERATURA TURCA
(Yaz ile Kısın Tartısması), Nasrettin Hoca (Fıkra), Yunus Emre (;lahi), Kadı Burhanettin (Tuyug), Köroglu (Koçaklama), Karacaoglan (Güzelleme), Gevheri (Güzelleme), (Kerem ile Aslı Hikayesi), Evliya Çelebi (Seyahatname), Halide Edip Adıvar (Hikmet Çocuk), Rüsen Esref Ünaydın (Mustafa Kemal ;le Mülakat),
Süleyman Nazif (Kara Bir Gün), Yahya Kemal Beyatlı (Hatırat), Ömer Seyfettin (Topuz), Ahmet Hikmet Müftüoglu (Çaglayanlar), Mehmet Akif (Çanakkale Sehitlerine), Yahya Kemal Beyatlı (Akıncılar), Ziya Gökalp (Türkçülügün Esasları), Resat Nuri Güntekin (Tanrı Misafiri), Sami Pasa-Sezai (Esirlikte ;lk Gün),
Hüseyin Rahmi Gürpınar (Tövbeler Tövbesi), Halit Ziya Usaklıgıl (Köy Hatırası), Yakup Kadri Karaosmanoglu (Köy Hatırası), Ziya Gökalp (Ümit), Sait Faik Abasıyanık (Yani Usta), Sabahattin Ali
(Apartman), Aziz Nesin (Damda Deli Var), Fakir Baykurt (Çilli), Fazıl Hüsnü Daglarca (Mustafa Kemal’in Kagnısı), Mehmet Âkif Ersoy (Küfe), Celâleddin Rümi (Söylenmemis Bir Söz), Yunus Emre (Ey
Dost Askın Denizine), Fuzulî (Gazel), Bakî (Gazel), Nefî (Gazel), Nedim (Gazel), Seyh Galip (Rubaî), Asık Veysel (Hayat Hikâyesi), Namık Kemal (Vatan Türküsü), Recaizade Mahmut Ekrem (Yakısmadın), Mehmet Âkif Ersoy (Çanakkale Sehitleri), Mehmet Emin Yurdakul (Anadolu), Ziya Gökalp (Köyün), Tevfik Fikret (Kuslar), Ahmet Muhip Dranas (Sehrin Üstünden Geçen Bulutlar), Cahit Sıtkı Tarancı (Otuz Bes Yas Siiri), Yahya Kemal Beyatlı (Açık Deniz), Orhan Veli Kanık (Oktay’a Mektuplar), Halide Edip Adıvar (Atesten Gömlek), Resat Nüri Güntekim (Çalıkusu, Yaprak Dökümü), Yasar Kemal (;nce Memed), (Araba Sevdası).
II. LIMBA SI COMUNICARE
III. LEXICOLOGIE
IV STILISTICA
LIMBA SI LITERATURA SLOVACA MATERNA
I. LITERATURA SLOVACA autori canonici – Ján Kollár (Slávy dcéra), Ján Hollý (Svätopluk),
Andrej Sládkovic ( Detvan), Samo Chalupka (Mor ho!), Janko Král (Zakliata panna vo Váhu a divný Janko), Ján Chalupka (Kocúrkovo), Ján Botto (Smrt Jánošíkova), Pavol Országh Hviezdoslav (Hájnikova žena), Martin Kukucín (Neprebudený), Božena Slancíkova Timrava (Tapákovci), Jozef Gregor Tajovský (Do konca)
II. LIMBA SI COMUNICARE
III. LEXICOLOGIE
IV STILISTICA
LIMBA SI LITERATURA CROATA MATERNA
I. LITERATURA CROATA
autori canonici – Ivan Mažuranic (Smrt Smail-age Cengica), StankoVraz (Dulabije), Petar Preradovic (Mrtva ljubav) August Šenoa (Seljacka buna), Ante Kovacic (U registraturi), Vjenceslav Novak
(Posljednji Stipancici), Josip Kozarac (Slavonska šuma), A.G.Matoš (Utjeha kose, Jesenje vece)
II. LIMBA SI COMUNICARE
III. LEXICOLOGIE
IV STILISTICA
LIMBA SI LITERATURA GERMANA MATERNA
Literatur:
Aufklärung: Wesenszüge und Menschenbild anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten;
G.E.Lessing als Vertreter der Aufklärung. G. E. Lessing: Nathan der Weise. Sturm und Drang: Lebensgefühl und Kunstauffassung anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten.
Klassik: Lebensgefühl, Kunstauffassung, Menschenbild anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten.
Romantik: Lebensgefühl, Kunstauffassung und Menschenbild anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten.
Realismus: Wesenszüge und Problematik anhand von literarischen und nichtliterarischen Texten.
Lyrik: Strukturen, Themen und Motive von der Aufklärung bis zum Realismus.
Grammatik/Sprachbetrachtung: Gesicherte Kenntnisse zur Rechtschreibung, Zeichensetzung, und zum Wortschatz. Gepflegter, dem Sachverhalt angemes
CALENDARUL
Simularilor evaluarii nationale pentru elevii clasei a VIII-a i a simularii probelor scrise ale
examenului de bacalaureat national
Simularea evaluarii nationale pentru elevii clasei a VIII-a
18 februarie 2014 Simulare – Limba si literatura româna – proba scrisa
19 februarie 2014 Simulare – Matematica – proba scrisa
20 februarie 2014 Simulare – Limba si literatura materna – proba scrisa
7 martie 2014 Afisarea rezultatelor
Simularea probelor scrise ale examenului de bacalaureat national pentru elevii claselor
a XI-a si a XII-a
3 martie 2014 Simularea probei E)a) – proba scrisa – Limba si literatura româna
4 martie 2014 Simularea probei E)b) – proba scrisa – Limba si literatura materna
5 martie 2014 Simularea probei E)c) – proba scrisa – Proba obligatorie a profilului
7 martie 2014 Simularea probei E)d) – proba scrisa – Proba la alegere a profilului si specializarii
14 martie 2014 Afisarea rezultatelor
ORDIN SIMULARE
O R D I N
privind organizarea si desfasurarea simularii evaluarii nationale pentru elevii clasei
a VIII-a si a simularii probelor scrise ale examenului de bacalaureat national,
în anul scolar 2013 - 2014
În temeiul prevederilor art.77, alin. (5) si ale art. 94, alin. (2) lit. e) din Legea educatiei nationale nr.1/2011, cu modificarile si completarile ulterioare, ale prevederilor Ordinului ministrului educatiei, cercetarii, tineretului si sportului nr. 3753/2011 privind aprobarea unor masuri tranzitorii în sistemul national de învatamânt, cu modificarile ulterioare,în temeiul prevederilor art.5 din Hotarârea Guvernului nr. 185/2013 privind organizarea si functionarea Ministerului Educatiei Nationale, cu modificarile si completarile ulterioare,
MINISTRUL EDUCATIEI NATIONALE emite prezentul ordin:
Art.1. Se aproba organizarea simularii Evaluarii nationale pentru elevii clasei a VIII-a si a simularii probelor scrise ale examenului de bacalaureat national, în anul scolar 2013 - 2014, pentru familiarizarea elevilor cu rigorile unei evaluari nationale, respectiv a unui examen de bacalaureat national si cu scopul de a optimiza rezultatele obtinute de catre elevii din învatamântul preuniversitar la finalul studiilor gimnaziale/liceale.
Art.2. Se aproba Calendarul simularii Evaluarii nationale pentru elevii clasei a VIII-a si a simularii probelor scrise ale examenului de bacalaureat national, în anul scolar 2013 - 2014, prevazut în anexa nr. 1 care face parte integranta din prezentul ordin.
Art.3. -(1) Disciplinele la care se organizeaza simularea Evaluarii nationale pentru elevii clasei a VIII-a, în anul scolar 2013 - 2014, sunt: limba si literatura româna, limba si literatura materna (pentru elevii apartinând minoritatilor nationale care au urmat cursurile gimnaziale în limba materna), matematica.
-(2) Lista continuturilor pentru simularea Evaluarii nationale pentru elevii clasei a VIII-a în anul scolar 2013 – 2014 este prevazuta în anexa nr. 2 care face parte integranta din prezentul ordin.
Art.4. – (1) Disciplinele la care se organizeaza simularea probelor scrise ale examenului de bacalaureat national pentru elevii clasei a XI-a în anul scolar 2013 – 2014 sunt: limba si literatura româna, limba si literatura materna (pentru elevii de la toate filierele, profilurile si specializarile, care au urmat studiile liceale într-o limba a minoritatilor nationale), matematica si istorie.
-(2) Lista continuturilor pentru simularea probelor scrise ale examenului de bacalaureat national
pentru elevii clasei a XI-a în anul scolar 2013 – 2014 este prevazuta în anexa nr. 3 care face parte
Integranta din prezentul ordin.
Art.5. – (1) Disciplinele la care se organizeaza simularea probelor scrise ale examenului de bacalaureat national pentru elevii clasei a XII-a în anul scolar 2013 – 2014 sunt: limba si literatura româna, limba si literatura materna (pentru elevii de la toate filierele, profilurile si specializarile, care au urmat studiile liceale într-o limba a minoritatilor nationale), matematica, istorie, fizica, chimie, biologie, informatica, geografie, logica, argumentare si comunicare, psihologie, economie, sociologie, filosofie.
-(2) Lista continuturilor pentru simularea probelor scrise ale examenului de bacalaureat national
pentru elevii clasei a XII-a în anul scolar 2013 – 2014 este prevazuta în anexa nr. 4 care face parte integranta din prezentul ordin.
Art.6. – Organizarea simularii Evaluarii nationale pentru elevii clasei a VIII-a si a simularii probelor scrise ale examenului de bacalaureat national, în anul scolar 2013 - 2014 se realizeaza în baza unei proceduri separate, care va fi comunicata ulterior.
Art.7. – Rezultatele obtinute de elevi la simularea Evaluarii nationale pentru absolventii clasei a VIII-a si la simularea probelor scrise ale examenului de bacalaureat national sunt analizate la nivelul fiecarei unitati de învatamânt în care s-au desfasurat simularile nationale din anul scolar 2013-2014, prin discutii individuale cu elevii, dezbateri la nivelul clasei, sedinte cu parintii, precum si la nivelul consiliului profesoral, în vederea adoptarii unor masuri pentru îmbunatatirea performantelor scolare.
Art.8. Directia Generala Educatie si Învatare pe Tot Parcursul Vietii, Directia Generala Învatamânt în Limbile Minoritatilor, Centrul National de Evaluare si Examinare, inspectoratele scolare judetene/al municipiului Bucuresti si unitatile de învatamânt duc la îndeplinire prezentul ordin.
Art.9. Prezentul ordin se publica în Monitorul Oficial al României, Partea I.
MINISTRU, Remus PRICOPIE
Abonați-vă la:
Postări (Atom)